Fura ez a Szenteste. Pont azért, mivel nincs benne semmi fura. Egy szokványos csütörtök kicsivel több cicomával, bejglivel és jobb kajákkal, mint az átlag hétköznapok.Volt némi karácsonyi hangulatom délelőtt, de már elpárolgott. Meg be is taknyosodtam kicsit, ami most nem jönne jól, kovid időkben…

A hétfői kezelésre való eljutás csődöt mondott. Ott voltunk felöltözve, és már az autó is megérkezett, de anyám lefújta dolgot, mivel olyan gyengének érezte magát.Azt gondoltam sebaj, majd egy héttel később elmegyünk, addig gyűjt egy kis erőt, és próbálom etetni. Sajnos ez a lépés sem jött össze.…

Nehéz rávenni magamat az írásra. Ihlet, és komoly elhatározás kell hozzá. Mindezt tetézi ez a dögletes meleg is, amiben az embernek létezni sincs kedve.Nem véletlen a bejegyzés címe: Kóros álmatlanság. Ebben szenved anyám hetek óta. Éjszaka szinte semmit nem alszik, nappal szinte semmit nem eszik.…

Pont egy hónapja volt az utolsó bejegyzésem, és igazából történt pár olyan esemény, ami bejegyzésre adott volna okot, de egyszerűen nem tudtam magam rávenni az írásra.Rosszul lettem ha erre a blogra gondoltam, mivel ahogyan az elején elindultunk, ahhoz képest mára egy "katasztrófanapló" kerekedett…

Dühös vagyok. Dühös vagyok mert hónapok óta megy a huzavona anyám egészségi állapota körül. Dühös vagyok mert már a két kezem is lassan kevés lesz ahhoz, hogy megszámoljam mennyi vizsgálatot végeztek el rajta érdemi beavatkozás nélkül. Dühös vagyok mert a sebészorvos a műtétjén "közbejött valami…

Ez a nap is elérkezett. Volt ugye hat nap csúszásunk a műtét kapcsán, de ma reggel ismét Budapest felé kellett vennie az irányt.Az ambuláns lapon 7:30 volt ismét megjelölve érkezési időpontnak, de aki tömegközlekedik az tudja, hogy Budapestre 140 km távolságból nem lehet odaérni az "első…

Jó pár nap eltelt mióta utoljára bejegyzést hagytam ebben a virtuális naplóban, és valahogy mindig odáztam az írást, magam se tudom miért. Talán unalmasnak és túl fájdalmasnak hatnak manapság a bejegyzéseim, de rendhagyó módon többet foglalkozom anyámmal és az ő megromlott egészségével, hiszen ez…

Csütörtökön útba ejtettük anyámmal a budapesti Onkológiai Intézetet. Itt kellett egy sebész főorvossal konzultálnunk a továbbiakról.A sors fintora, hogy a konzultáció napja pont a 34. születésnapomra esett.Hajnali kelés, fel Budapestre, átkavarodni metróval a fél városon, és beesni az intézetbe 7…

Múlt héten kedden ismét Mátraházán jártunk. Újabb hörgőtükrözés, újabb mintavétel immáron altatásban. Megértem mit jelenthet a kiszolgáltatottság érzése, látva anyámat egy ágyon fekve a 15 perces vizsgálat után. Csak én voltam vele, csendben álltam mellette az intenzíven, ahová betolták…

Ma megint mennünk kellett Mátraházára anyámmal. Tegnap volt a nagy "onko team" értekezlet, ahol a jeles sebészek és orvosok összedugják a fejüket, hogy melyik beteggel mi a teendő a későbbiekben. Tíz óra után értünk oda, ahol már az osztályvezető főorvos várt ránk. Ő végezte az első hörgőtükrözést,…