Pont egy hónapja volt az utolsó bejegyzésem, és igazából történt pár olyan esemény, ami bejegyzésre adott volna okot, de egyszerűen nem tudtam magam rávenni az írásra.
Rosszul lettem ha erre a blogra gondoltam, mivel ahogyan az elején elindultunk, ahhoz képest mára egy "katasztrófanapló" kerekedett ki belőle. Tele érzelmekkel, rossz gondolatokkal, és fájdalommal. Bár most, hogy ezeket a sorokat írom kicsit könnyebb.
/Most csörgött a telefon, anyám hívott, hét percet beszéltünk. Energikus volt a hangja, és vidám. Teljesen feltöltődtem én is tőle.
Bár együtt lakunk, ettől függetlenül ha dolgozom, akkor mindig felhívom legalább kétszer, hogy hogyan érzi magát. Nem tudom, így alakult ki nálunk ez a sajátos rituálé./

A lényeg, hogy anyám megkapta az első francia gyártmányú, teljesen új kísérleti vakcinát, ami az immunrendszerét doppingolja most a nyomorult daganattal szemben.
Ezen a héten csütörtökön kapja majd a másodikat, és utána pár hét múlva megint CT, és a következő, ha minden jól alakul, adja az Isten.
Sajnos a legutolsó CT tanulsága szerint az egy daganatból, ami a főhörgőben tanyázott, lett kettő. Magam sem tudom, hogyan lehetséges ez a mutatvány, Az eredeti megmaradt, kisebb méretben, és egy másik, ami 2,5x2,5 centiméteres, elindult a tüdőcsúcs irányába, a csigolyák felé haladva. Ez azért sem szerencsés, mert az idegpályák, és a gerincvelő is arra tanyázik. Nekem úgy tűnik, hogy ez nem két különálló daganat, hanem a régi, csal olyan mintha kettévált volna. Nem tudom, nem vagyok orvos, de az emberi szervezet képes olyan dolgokra, amiken még az orvosok is meghökkennek.
Bízunk Istenben és a vakcinában. Az mondta az orvos, hogy anyám duplán szerencsés, mivel megvolt benne az az antigén, aminek a segítségével ez a vakcina működhet, és hogy az infúziós és a vakcinás verzió közül ő pont a vakcinásat kaphatta meg, mivel ha ez nem működik, akkor az infúzió még ott van mentőövnek. Valamelyiknek működnie kell, nincs mese.
Mindezek mellett otthon én is tömöm, mint a libát, bár a súlya most súrolja a 86 kilót. Nem igazán hízik, a fogyását próbálom megállítani. 
A csontdestrukció miatt kalcium pezsgőtabletta naponta háromszor, Aloe natur gél, Argi antioxidáns italpor, Fresubin táplálékkiegészítő ital, ami teljes értékű fehérje, zsír és szénhidrátforrás vitaminokkal. Ezzel élünk hónapok óta.
Elővette a lapocka részen kisugárzó fájdalom is, ami hol erősebb, hol gyengébb még a fájdalomcsillapító mellett is. Ez azért rányomja a bélyegét a mindennapokra. A pihenésre, a napi munkára, a társas kapcsolatokra, mindenre.
Nem tudjuk értékelni a fájdalommentes életet egészen a fájdalom pillanatáig. Beköltözik az életünkbe, és csak nehezen ereszt.
A dilemmával még adós vagyok tudom.
Voltunk a körzeti orvosunknál is, aki egy lelkiismeretes, testet és lelket is vizsgáló energikus asszonyka. 
Kért egy általános vérvizsgálatot anyámnak, meg nekem is, biztos, ami biztos. Innen indul minden orvos. 
Mondanom sem kell, hogy visszarendeltek minket, nem jó a vérképe, nagy eltérések vannak. 
Ez megalapozta mindannyiunk napját és éjszakáját.
Elmentünk az orvoshoz, tisztes várakozási idő, utána elmentem az eredményekért, majd vissza az orvoshoz. A délelőttöm kissé mozgalmasra sikeredett.
Egyetlen értéke volt, ami 15x nagyobb volt a felső értéknél, a Creative protein. Ez gyulladásos, fertőzéses állapotoknál ugrik meg markánsan. Ettől eltekintve minden értéke jó volt, néhány kicsivel magasabb, még mások kicsivel alacsonyabbak. A mája, veséje, szíve teljesen rendben van, szerencsére.
Senkinek sem kívánom ezeket a pillanatokat, amikor az asszisztens hülye módon túloz a telefonban, a sok értéke, nagyon nagy eltérések, és egyéb jelzőket használva kergeti őrületbe a beteget és családját. Oktatni kéne a tapintatot, és eltüntetni az álszemérmességet, mivel ebben a műfajban nincs helye egyiknek sem.
Szóval a körzeti orvos megnézte a CT eredményt, és antibiotikumot írt fel anyámnak erre a magas értékre, lórúgás erejűt, hogy szedje. Mellette persze gyomorvédő tablettát, mivel az antibiotikum kicsinálja a bélflórát is, meg az immunrendszernek sem tesz jót.
Mindezek mellett sugaras terápiát javasolt a tüdőcsúcsban lévő daganatra, a megfelelő szakemberrel, mivel ezt onnan ki kell irtani mihamarabb.

Ezt követően a múlt hét folyamán elmentünk vérvételre Mátraházára is, egy nappal később, mint a körzeti orvosos látogatás.
A főorvos nem volt boldog, amikor elé tártuk a körzeti orvos véleményét. Azt mondta, hogy ezt a magas CPR értéket a tumor termeli, nincs vele gond, és be lehet szedni ezt az antibiotikumot is, de ha egyszer valóban szükség lesz rá egy megbetegedés vagy láz miatt, akkor mit fog adni az anyámnak? Kialakul egy rezisztencia a gyógyszerrel szemben, és annyi. Elgondolkodtató.
A sugárral is az volt a véleménye, hogy hagyjuk meg azt lehetséges menekülőútnak, ha nincs más... Ott is összeül egy sugár bizottság, akik megbeszélik a terápiás kezelés lehetőségét, és döntenek. Sajnos százas várólisták vannak erre a kezeléstípusra is. Beteg a magyar.
Nem járunk rendszeresen szűrésre, tüdőröntgenre, vérvételre, orvosi kontrollra. Egészségtelenül eszünk, mértéktelenül iszunk, és dohányzunk, idegeskedünk, és gyűlölködünk. Az eredmények önmagukért beszélnek.

Szóval itt a dilemma kedves egybegyűltek. Ki mit választana, amivel használhatunk, és nem ártunk?! Nem egyszerű kiagyalni a dolgot. 

Ráadás: Nekem két tizeddel magasabb a káliumszintem a megengedettnél. Erre azt mondta a körzetis, hogy lehet semmi, de lehet veseciszta vagy bélpolip is. Irány a beutalós végbéltükrözés... Nagy élmények elé nézek 34 évesen.