Munka, magánélet, miegymás...

Munka, magánélet, miegymás...

Magánélet: Emlékkép avagy a patkányság margójára.

2017. december 21. - BűvösHármas

Nem most történt az eset. Anyám halála után egy nappal fűtött a kisemberek bosszúvágya, hogy kiírom magamból az igazat. Ott volt erre az ismertorvos.hu "szakmai" portálja, ahol a műtétet elvégző sebészorvos is fenn van. Itt értékeléseket lehet írni az orvosok munkájáról. Én csak csupa csupa jó dolgot olvastam, akármelyik doktor lapjára kattintottam. Igazából ez akkor nem tűnt gyanúsnak.
Nekem se kellett több, regisztráltam az oldalra és leírtam az igazat a sebész profiljához:

Nagy reményekkel fordultunk hozzá. Ennek ellenére 25 centis vágást csinált édesanyám jobb oldalán tavaly ősszel, majd a műtétet követően műthetetlennek minősítette. Édesanyám tegnap végleg elment....

Másnap kaptam egy levelet, hogy sikeresen megjelent az értékelésem az orvosról, akit csak egyetlen ponttal tudtam jutalmazni az ötből, nem kérdés miért.
Ami ezután következett, az döbbenetes volt számomra. Harmadnap ugyanis eltűnt az értékelésem a weboldalukról. Persze kérdőre vontam az üzemeltetőt egy levél formájában, hogy mire véljem a dolgot.
Az üzemeltető hölgy kedves levélben fogalmazta meg a tényeket nekem. Azt írta, hogy a sebészorvos magából kikelve kereste meg őket, hogy azonnal távolítsák el a véleményemet az oldaláról, és töröljék a profilomat is, ellenkező esetben bepereli az oldalt és engem?! is.
Kérdem én, milyen rosszat cselekedtem? Úgy érzem a tényeket közöltem, nem történt egyéb dolog. Erre jön egy ilyen ellenreakció. Érdekes módon a hálapénzt annak idején kisebb unszolásra, de eltette ez a mocskos patkány a műtétet követően.
Emlékszem rá, hogy az onkológus ki volt bukva, hogy minek műtötte meg anyát ez a pasas, ha nem tudott vele mit csinálni. A daganat már túl nagy volt, hogy csak a lebenyt távolítsa el. A komplett jobb tüdőt kellett volna, de az ő elmondása szerint azt nem élte volna túl.
Nem tudom lett e volna bármilyen más alternatíva, de ezzel az orvossal csúnya öngólt rúgtunk magunknak és a vége az lett, hogy egy nap híján 11 hónappal később elvesztettem azt az embert, akit a világon mindennél többre becsültem és szerettem. Pótolhatatlan veszteség és nem tudom képes leszek e valaha feldolgozni a halálát.
Tudom, hogy az élet rendje a megszületünk majd megöregszünk és meghalunk körforgás, de nem 62 évesen. Neki még lett volna jó 10-15 akár 20 éve is és ezt az időt tőle és tőlem is elvették. Hogyan lehet egy ilyen dologért kárpótlást kapni az élettől? Szerintem sehogy.
Erre megírom az igazat, és perrel fenyegetnek meg gyáva emberek, akik nem merik felvállalni a tetteik következményét.
Írtam az orvosnak is egy levelet, a neten talált privát e-mail címére. Nem tudom megkapta e, de válasz sohasem érkezett. Hogyan is jött volna. Egy gyáva patkánynak nincs mersze kihúzni magát és őszintén válaszolni tisztességes emberhez méltóan.
Egyszerűen nem akarta rontani a statisztikáját egy problémás emberrel és kész. Neki csak egy beteg, nekem a mindenem volt.
Miután az üzemeltető hölgyet megkérdeztem, hogy valójában mennyire releváns információkhoz lehet jutni az oldalukon keresztül, ha a negatív előjelű kritikákat egyszerűen törlik, annyi választ kaptam, hogy van ilyen esetből jó pár, és ő maga is nagyot csalódott a fehér köpenyes társaságban.

Mindezek után annyit mondok mindenkinek, hogy nézzen jobban a dolgok mögé. Mert nem minden arany, ami fénylik.

A bejegyzés trackback címe:

https://buvosharmas.blog.hu/api/trackback/id/tr1213517253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása