Önmagában a címadás nem meglepő hiszen lépten- nyomon akadunk bele olyan emberekbe a hétköznapok során, akik valamiért jóval kevesebb gerinccel lettek megáldva, mint a többi embertársuk. Ám, amikor ez az ember előttünk vizsgázik emberségből elégtelenre, akkor mindannyian kellemetlenül érezzük…

Május 27-én pénteken pont a volt főiskolámban voltam egy vetítésen, amit a végzős hallgatók diplomamunkáiból válogattak össze. Persze mikor is csörög a telefon, ráadásul kétszer is, hát pont akkor, amikor a mi munkánk "gyümölcse" forog éppen a vásznon. A második szám ismeretlen volt, gondoltam…